Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- (1875-) 1982-2003 (Létezés)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
0,36 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A 18. század végének és a 19. század első felének állatorvosi hallgatói a „historia naturalis specialis” kurzusain tanulhattak állattani ismereteket. A zoológia 1852-ben került az előkészítő tárgyak közé. A 19. század második felében Szabó Alajos (1818–1904), Thanhoffer Lajos (1843–1909), Tormay Béla (1839–1906), Monostori Károly (1852–1917) és Nádaskay Béla (1848–1933) oktatták a tudományágat. Anyaga ekkoriban a háziállatoknak, azok vadon élő rokon fajainak és néhány élősködőnek az ismertetéséből állt, valamint Margó Tivadar darwinista tanításaira épült.
A parazitológiát először Rátz István (1860–1917) oktatta a kórtan részeként, s ő hozta létre a parazitológiai múzeumot is. Utóda, Kotlán Sándor (1887–1967) tette a parazitológiát modern, klinikai tudománnyá, s fejlesztette a múzeumot laboratóriummá. Ez a műhely 1929-ben rendkívüli, 1935-ben pedig rendes tanszékké alakult.
Az 1982 előtti és 2003 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 257–260.]