- HU ELTEL VIII.I.009.d
- Állag
- 1953 - 1956
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok döntő többsége iktatás nélküli, egyenkénti átnézéssel kutatható.
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok döntő többsége iktatás nélküli, egyenkénti átnézéssel kutatható.
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állagban találhatóak 1913-tól a Papnövelde utcai, a Cukor utcai, a Prohászka Ottokár utcai iskolák, 1955-től az Apáczai Gimnázium anyakönyvei. Az iratok kötetben, betűrendben kutathatóak.
Zonder titel
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok évek és iktatószámok szerint vannak rendezve. Iktató- és mutatókönyvek segítségével kutathatóak.
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A zoológiai gyűjtemény alapját Habsburg Mária Anna főhercegnő természetrajzi gyűjteménye vetette meg. A gyűjteményt Piller Mátyás (1733-1788) rendezte és gyarapította. Mivel az állattant eredetileg az Orvosi Karon oktatták, a gyűjteményt is ott helyezték el. Az 1830. évi egyetemi almanach szerint a zoológiai és ásványtani gyűjtemény egy közös természetrajzi múzeumot alkotott. 1850-től azonban a zoológia oktatása átkerült a Bölcsészettudományi Karhoz. 1860-tól Állattani Gyűjtemény volt a neve, majd 1863-tól Állattani és Állatboncztani Intézetnek és Gyűjteménynek nevezték. 1886-ban a Múzeum krt. 4. szám alatti épületben kapott elhelyezést. 1862-től Margó Tivadar volt a zoológia tanára, aki a gyűjteményt is világszínvonalúvá fejlesztette. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 2002-ben költözött a gyűjtemény az ELTE Lágymányosi kampuszára, ahol a C épület üvegpiramisában látható.
Az állagban nagyrészt a múzeum leltárai találhatóak meg.
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.
Zonder titel
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állam- és jogtudományi tanulmányok befejező aktusa volt az államvizsgálat, mely a jogi képesítés feltételének tekinthető. Az 1883. évi tanulmányi és vizsgarend két elméleti államvizsgálatot rendelt el: a jogtudományit és az államtudományit.
Az államvizsgálatokra két bizottságot alakítottak 5-5 fő részvételével. Ezek közül 3 kari oktató és két külső tag lehetett. Amennyiben az államvizsgálatok száma felduzzadt, úgy a bizottságok kettéválhattak A és B bizottságra.
Az államvizsgálati jegyzőkönyvbe feljegyzett adatok: a jelölt személyi adatai, tanulmányainak kezdete, az elvégzett félévek száma, a vizsgálati díj befizetésének regisztrálása, a vizsgálat eredménye annak feltüntetésével, hogy egyhangúlag avagy szótöbbséggel született-e; a vizsgálat időpontja, a bizottság tagjainak és elnökének aláírásai, esetleges megjegyzések.
Zonder titel
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.
Zonder titel
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei
Állam- és záróvizsga jegyzőkönyvek
Part of Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga