- HU ELTEL VIII.III.101.f
- Állag
- 1957 - 1976
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Egyetemi oktatással kapcsolatos iratok
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az Egyetemi Színpad szervezeti és működési szabályzatát a Rektori Tanács 1958. január 17-én fogadta el. 1965-ben készült új szervezeti és működési szabályzatában hangsúlyozta, hogy programját az egyetem oktatási és nevelési feladatainak szolgálatába kell állítani. E célkitűzés megvalósítását szolgálták az irodalmi estek, amelyeken az irodalomtörténet egyes korszakait reprezentáló művek kerültek előadásra, a kortárs magyar irodalom jeles szereplői pedig gyakran személyesen is szerepeltek a színpadon. Felügyeletét a Közművelődési Titkárság látta el, majd annak 1987. évi megszűnése után az egyetem önálló közművelődési intézményeként működött. Az Egyetemi Színpad búcsúelőadását 1991-ben tartotta.
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag az egyetemi tanács HÖK-öt érintő iratait tartalmazza.
Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.
Egyetemi tanári működésének iratai
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a Magyar Nyelvészeti tanszékkel és a Tanárvizsgáló Bizottsággal kapcsolatos iratokat tartalmazza.
Egyetemtörténet kéziratai és az azzal kapcsolatos levelezés
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ebben az állagban találhatók a ELTE 350. évfordulója alkalmából megjelent, Sinkovics István által szerkesztett egyetemtörténeti monográfia kéziratai.
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ellenőrzési és vizsgálati anyagok
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga