Az egyetemmel kapcsolatos iratok
- HU ELTEL XIV.439.c
- Állag
- 1920-1944
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az egyetemmel kapcsolatos iratok
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az Egyetemi Könyvtár szabályzata
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az egyetemi KISZ Bizottság iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag ülési jegyzőkönyveket, beszámolókat, rendezvények szervezésével kapcsolatos iratokat, külföldi szervezetekkel való kapcsolattartásra vonatkozó iratokat tartalmaz. 1970-es évektől tematikusan válogatott levelezés található. Iktatókönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható.
ELTE Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
Az Egyetemi DISZ Bizottság iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag ülési jegyzőkönyvekből, beszámolókból és vitaanyagokból áll.
ELTE Dolgozó Ifjúság Szövetsége
Az állami és jogtudományi kar szervezeti egységei
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóinak törzskönyvei és végbizonyítványai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1918/19-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az alkalmazottak törzskönyvei a kert dolgozóinak személyi és szolgálatai adatait tartalmazzák. A napszámosok nyilvántartása a be- és kilépések időpontjait közli, a napszámkönyv és a kertészsegédek bérkimutatásai a munkaidők és a kifizetett bérek jegyzéke.
Az ÁJTK esti és levelező tagozatos hallgatók törzskönyvei
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunk is tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban az esti és levelező tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Audio-Vizuális Technikai Központ (BTK) iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az Audio-Vizuális Technikai Központot a Bölcsészettudományi Kar keretében hozták létre a Kari Tanács 1970 márciusi határozata alapján. Feladata az oktatáshoz és a tudományos kutatómunkához szükséges kiszolgáló technikai apparátus biztosítása volt, hatáskörébe tartozott a szükséges technikai eszközök beszerzése, adaptálása, karbantartása, kezelésének megismertetése az oktatókkal, hallgatókkal, audio-vizuális segédanyagok (hangfelvételek, diafilmek) készítése stb. Egységes szervezeti keretbe foglalta a karon működő laboratóriumokat, nyelvi- és módszertani stúdiókat, amelyek műszaki irányítása alatt állnak. A fond iratait kimenő és bejövő levelek szerint csoportosították, ezen belül sorszámosan iktatták. Iktató és mutatókönyvek nincsenek, az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
ELTE Ásványtani Tanszék