- HU BMEL VIII.145.a
- Állag
- 1965 - 1985
Ennek része:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
3 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Ennek része:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék igazgatásával kapcsolatos iratok
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára
Ennek része:Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
A Szovjetunió Története Tanszék iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
ELTE Szovjetunió Története Tanszék
A Szent Mór Kollégium (Maurinum) iratai
Ennek része:Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
A Szent István Akadémiára vonatkozó iratok
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állagban találhatók az osztály iktatott iratai. Az iratanyag első pár éve igen hiányos. Iktatókönyvek és mutatókönyvek segítik a keresést. A mutatókönyvek csak 1969-től kezdődnek.
ELTE Személyzeti Osztály
A Sebészeti Klinika nyilvántartási könyvei
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Az állag betegfelvételi naplókból áll. Ezekben az állatok tulajdonosának nevét és lakhelyét, a beteg állat leírását, illetve a kór megnevezését olvashatjuk a betegfelvétel napjának sorrendjében. A köteteknek nincs különösebb jelentőségük, csupán mintaként helyeztük el őket a levéltárban.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 99.]
Ennek része:Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
ETE Rektori Hivatal
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag anyaga csak az 1944/45-ös tanévtől tekinthető jelentősebb forrásnak, a megelőző évekből csak szórványosan maradt meg néhány irat. Az 1919-1921 közötti anyag egy része, szerencsés véletlen folytán, éppen a Munkásmozgalmi Intézetben volt az Országos Levéltárba történő szállítás idején. A MMI-ből később hiányosan ugyan, de bekerült a Levéltárba. Az 1944-1950 közötti anyag sem teljes, hiánytalannak az 1951/52-es tanévtől mondható. Az iratok iktatása 1951. december 30-ig az Egyetemen alkalmazott módon, tanévenként sorszámosan történt. 1952-1957 között csoportszámos iktatást alkalmaztak. 1957. január 1-től visszatértek a sorszámos iktatásra, de már nem tanévek, hanem naptári évek szerint. Az iktatókönyvek 1935-től, a mutatókönyvek 1944/45-től maradtak meg. Az 1944 előtti anyag utólag készített index segítségével kutatható.
Az 1950 után a Rektori Hivatalban bevezetett szervezeti változások következtében az iktatott iratok kezelése is megváltozott. A Hivatalban központi iktatás folyt. Iktatás után az irat arra az osztályra került, amelynek feladatkörébe tartozott az ügy intézése. Az iktatókönyvbe be is jegyezték, hogy az anyagot hová továbbították, a visszahelyezése azonban nem mindig történt meg. Ez a központilag iktatott anyag megbontását idézte elő. Sok irat került a Személyzeti Osztályra, illetve a Tudományos Csoporthoz, amely témánként gyűjtötte az anyagot. Különösen érvényes ez az 1960-1970 közötti évekre, amikor az iratmennyiség is tetemesen felduzzadt. Ebben az időszakban legcélszerűbb témák szerint kutatni, ahogy az anyag jelenlegi rendezésében található.
Az állagon belül külön sorozatot képez a háború pusztításai után megmaradt 8 doboznyi égett irat. Az anyag rossz állapota miatt nem kutatható. Szintén külön egységet képez az alapítványi okiratok sorozat, itt található többek között Pázmány Péter alapítólevele, a Mária Terézia által kiadott Diploma Inaugurale stb. Itt nyertek elhelyezést a különféle pályamunkák díjazására tett alapítványok, valamint egyéb másolatok /pl.: a Diploma Inaugurale-ról, az egyetem birtokairól stb./ Az iratok nyelve latin, német és magyar.