Kováts Gyula (1899–1987) állatorvos szakterülete a röntgenológia és a fejlődéstan volt. Zimmermann Ágoston nyugdíjba vonulása után vette át az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetését. Több tankönyvet is írt az anatómia és a fejlődéstan elsajátításának megkönnyítésére. Fejlesztette intézményünk anatómiai és patkolástani gyűjteményét, s részt vett a Mezőgazdasági Múzeum újjászervezésében.
Bár először a kórbonctan tanára, Rátz István (1860–1917) oktatott parazitológiát, az csak Kotlán Sándor (1887–1967) kutatásaival és tanárságával vált önállóvá. Kotlán sokat tett a tudományterület szakszókészletének rendezéséért. Nemzetközi konferenciákon és társaságok munkájában is részt vett.
Zlamál Vilmos (1803–1886) állatorvos és egyetemi tanár. Morvaországból származott. Kremsierben és Bécsben végzett orvosi tanulmányai után katonaorvosként dolgozott. 1835-ben felettesei a katonai Határőrvidékre küldték, s rábízták az ottani állategészségügy irányítását. Az itt szerzett érdemeiért cserébe 1838-ban Zlamál megkapta a regni veterinarius (országos állatorvos) címet. 1843-tól tanított állatorvostant a pesti egyetem orvosi karának Állatgyógyászati Tanszékén, idővel pedig annak vezetője lett. Ezekben az években tanult meg igazán magyarul. A szabadságharc alatt nemzetőri századot alakított tanítványaiból, ezért később az osztrák hatóságok eltiltották katedrájától. Szakértelmének nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy a szilencium mindössze két évig tartott. Zlamál 1856-tól 1881-es nyugdíjba vonulásáig tanított állatjárványtant, belgyógyászatot és járványtant. Szerteágazó tudományos tevékenységéből kiemelkednek a keleti marhavész tanulmányozásával elért eredményei. [Zlamál Vilmos | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (arcanum.com), letöltés 2022. dec. 5.]
Kutas Ferenc (1930 – 2023) az állatorvosi biokémia szakértője volt. Habár kutatóként is fontos eredményeket ért el, igazán tanítani szeretett. Szakterületét 1973-tól oktatta. Előadásainak anyagát gondosan fejlesztette. Munkájához nemcsak a felkészültségnek, de a szükséges előadói képességeknek is birtokában volt. Így vált az egyik legnépszerűbb tanárrá: 1981 és 2001 között 23 alkalommal kapta meg a legjobb előadó címét a magyar, az angol és a német nyelvű képzés hallgatóitól egyaránt. 1995-ben vonult nyugdíjba, professor emeritusként mégis a tanszéknél maradt egészen 2013-ig. Az Állatorvostudományi Egyetem Sportegyesületének elnökeként sokáig szervezte az alma mater sportéletét, biztosította a testmozgás lehetőségeit. Az ő kezdeményezésére készült el az egyetemnek az az emléktáblája, amely az olimpiai és világbajnoki címeket szerző egykori állatorvostan-hallgatókat örökíti meg. [Mária Benkő – Tibor Kassai: In Memoriam Professor Ferenc Kutas (1930 – 2023). Acta Veterinaria Hungarica 71. (2023) 1 – 2.]
Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai Intézet néven. A Tanszéknek kezdettől fogva kettős szerepet szántak. A Tanszék az egyre terebélyesedő áramlástani tudományok oktatásán túl az 1930-as években fejlődésnek induló hazai repülőgépipar kutatási hátterét volt hivatva biztosítani. A II. világháború befejezését követő években a Tanszék irányítását GRUBER József vette át. Ebben az időszakban fordult a Tanszék érdeklődése - a hadiipari célú áramlástani kutatások felvállalásának kényszere kikerülése érdekében is - az áramlástechnikai gépek fejlesztésének irányába. Az 1990-es években az informatika és a számítógépes háttér fejlődésével és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeinek előretörésével a Tanszéken is rohamos fejlődésnek indult az áramlások numerikus modellezése.