Az iratanyag iktatott iratokból áll, de mutató- és iktatókönyv nem áll rendelkezésre, így egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyagban az iktatott iratok mellett a doktori iskola iratai és a tanszék tudományos pályázatainak iratai is megtalálhatók.

Pais Dezső hagyatéka - mely személyi, hivatalos és félhivatalos iratokat egyaránt tartalmaz - levéltárunk legnagyobb terjedelmű s egyben leggazdagabb, legérdekesebb személyi fondja. Az anyag kutatását részletes állagjegyzékek segítik, melyek levéltárunkban állanak a kutatók rendelkezésére. Az iratok időhatárait csak állagszinten közöljük, hiszen a kisebb egységeknél ezek nehezen megállapíthatók, s egy-egy doboz tartalma is igen nagy időbeli szóródást mutat.

A csekély mennyiségű iratanyagban az egyetemi oktatással és Kelet-Európa kutatással kapcsolatban találhatók iratok.

Iratainak nagy része a tanszék geológiai kirándulásairól készített jelentésekből áll, emellett néhány levelet is tartalmaz. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.

Mendöl Tibor (Nagyszénás, 1905. május 5. - Budapest, 1966. aug. 21.) földrajztudós, egyetemi tanár. Középiskoláit Szarvason végezte, egyetemünkön és a bécsi egyetem bölcsész karán tanult. 1927-ben a debreceni egyetem Földrajzi Intézetében volt gyakornok. 1928-ban egyetemünk bölcsész karán szerzett doktorátust. 1930-ban tiszteletbeli tanársegéd. 1940-ben egyetemünk Emberföldrajzi Tanszékének nyilvános rendkívüli, majd 1943-tól nyilvános rendes tanára. 1966-os haláláig a megváltozott nevű Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék tanszékvezetője volt. 1945-től 1948-ig volt az MTA tagja. Irathagyatékában egyetemi előadásai (1934-1951), külföldi tanulmányútjainak dokumentumai (1926-1934) településföldrajzának lektori jelentései (1959-1962) mellett néhány az egyetem életére vonatkozó irat (1951-1963) is megtalálható. A fond tartalmazza cikkeit és egyéb előadásainak kéziratát is. Az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában készített katalóguslapok segítségével az iratok jól kutathatók.

Az iratanyag az egyetem vezetésével kapcsolatos iratanyagot tartalmazza, testületi ülések jegyzőkönyveit, a Rektori Hivatal iktatott iratait, az iktatott iratok közül kiválogatott tematikus iratcsoportokat és a tudományos fokozatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.