Sebészeti és Szemészeti Klinika kisállat-fejlapjai
- HU HU-ÁOTKLM* III.073.c
- Állag
- 1939-1940
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
3 results with digital objects Show results with digital objects
Sebészeti és Szemészeti Klinika kisállat-fejlapjai
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
ÁOTE Kísérleti Intézet, Üllő, Dóra major
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Az Üllő melletti major névadója a sportlövész és mezőgazdász Dóra Sándor (1905–1986) volt. Az ingatlant már az 1980-as években állattenyésztési szervezetek használták. Egyetemünk 1990-ben vette birtokába. Eleinte kísérleti intézetként használta, majd tangazdasággá fejlesztette.
A hallgatók itt sajátítják el a haszonállatok kezelését. Az itteni állomány őrzi a hazai és egyéb nevezetes állatfajták vérvonalát. Végül a major ad otthont a Lógyógyászati Tanszéknek és Klinikának, valamint versenypályát is üzemeltet, támogatván a hazai lósportok ügyét.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Állatkórházak, gyakorló klinika, kísérleti üzem, kft.-k, Lovas Tanüzem, MOÁE
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Eleinte a kémia professzorai oktattak növénytant. Az 1851. évi önállósulás után az állatgyógyintézet többé nem használhatta a tudományegyetem növénygyűjteményét, ezért sajátot szerzett be az akkori Nemzeti Múzeumtól. Eközben a botanikát, amely idővel szigorlati tárgy lett, Galambos Márton (1820–1872), Thanhoffer Lajos (1843–1909) és Tormay Béla (1839–1906) tanította, mígnem Czakó Kálmán (1843–1895), a kórbonctan és gyógyszertan tanára vette át 1874-ben. Czakó szívügyének tekintette megbízatását: a tananyag részévé tette a szénaelemzést, 1881-ben megszervezte az Országos Vetőmagvizsgáló Állomást, valamint értékes növény- és maggyűjteményt létesített.
Czakó munkáját 1896 és 1913 között Magyary-Kossa Gyula (1865–1944), a gyógyszertan professzora, aztán Szabó Zoltán folytatta. Szabó kutatott, publikált, s arra törekedett, hogy növendékei felismerjék a mérgező és takarmánynövényeket. Varga Oszkár (1873–1947), Hazslinszky Bertalan (1902–1966) és Boros Ádám (1900–1973) tanársága után 1953-ban alakult meg a Növénytani Tanszék Modor Vidor (1910–1979) vezetésével.
Az 1984 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 390–391.]
Különlenyomatok, tudományos iratok
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Magánjellegű és hivatalos iratok
Part of Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek
Part of Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Part of Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Part of Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Part of Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga