Az állagban az 1876 és 1884 közt tanárvizsgát tett hallgatók jegyzőkönyvei és törzskönyvei találhatók. A törzskönyvek végén található az alap- és szakvizsga jegyzőkönyvek mutatója 1876 és 1922 között.
Az állagban a kolozsvári, a debreceni és a szegedi egyetemek tanárvizsgáló bizottságai tanácsülési jegyzőkönyveinek 1910 és 1931 közötti töredéke, a budapesti bizottság tanácsüléseinek 1921-től 1942-ig terjedő viszonylag teljes anyaga, valamint az 1941 és 1946 közötti vizsgajegyzőkönyvek összesítései találhatók.
A vizsgára jelentkezők beadványainak és a vizsgáztatás menetének tanévenkénti időrendi nyilvántartókönyvei.
1870 és 1877 között fennmaradtak a törzskönyvek, 1877 és 1925 között nem maradt fenn semmi, 1925-től 1949-ig viszont hiánytalanul megvannak a törzskönyvek, névmutató is készült hozzájuk.
A fond anyagát az egyetem egykori dolgozóinak és oktatóinak személyi, illetve bérügyi nyilvántartásai teszik ki. Az iratanyag jelentős része nem, vagy alig képvisel történeti értéket, de megőrzése hosszú távon mégis indokolt, mert az egyetemi oktatókra vonatkozó, más fondokból nem pótolható adatokat tartalmaz. Az anyag háromszor újra kezdődő betűrendben található a dobozokban, amelyhez részletes mutató készült.
Untitled