Miután 1944-ben megkapta oklevelét, Várnagy László (1920 – 1995) gyakorló állatorvosként kezdte pályáját. 1953-ban a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi igazgatóságán folytatta, s ezzel el is dőlt, melyik szakterületet választja magának. 1963-ban tért vissza az Állatorvostudományi Egyetemre docensként, hogy vezesse az Állategészségügyi Igazgatási Tanszéket és az igazságügyi felülvéleményező bizottságot. 1966-ban kandidátusi fokozatot, majd egyetemi tanári címet szerzett. Ugyanebben az évben a szenátus rektorhelyettesnek választotta. Az egyetem rektorának tisztségét 1978 és 1981 között töltötte be. 1982-ben vonult nyugdíjba. Egyetemi tevékenysége mellett dolgozott az Országos Állategészségügyi Tanácsban, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályán, szerkesztette a Magyar Állatorvosok Lapját, s tag volt az Állatorvosok Világszövetségének állandó bizottságában. Választékos francia és német nyelvismerete alkalmassá tette külföldi kapcsolatok építésére, ápolására.
1944 második felében a keleti front egyre közelebb került az országhoz, majd a fővároshoz. Bár a háború korábban sem segítette intézményünk működését, az immáron hazánk területén is zajló hadműveletek egyenesen ellehetetlenítették azt. Súlyos károk keletkeztek a campus épületeiben, a hallgatók közül pedig oly sokaknak kellett bevonulniuk, hogy oktatásuk idővel abbamaradt.
Hogy mégse szűnjön meg teljesen az állatorvosképzés, ősszel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium úgy határozott, hogy a harmad- és negyedéves hallgatókat Bécsbe telepíti, s ott rövidített tanfolyamra íratja be őket. A tanári kar ugyan ellenezte az intézkedést, de véleményének kifejezésén túl egyebet nem tehetett. A bécsi tanfolyam 1944. december 14-től 1945. március végéig tartott. Négy katonai behívóval berendelt tanár: Csukás Zoltán (1900–1957), Hetzel Henrik (1875–1949), Kovács Gyula (1899–1987) és Sályi Gyula (1903–1982) oktatott 139 hallgatót. A háború után a kar csak akkor volt hajlandó elismerni ezeknek a hallgatóknak a féléveit, ha megismételték vizsgáikat.
1944 novemberében alakult meg az egyetemi Táncsics Mihály zászlóalj. Azokat a diákokat tömörítette, akik megtagadták az engedelmességet a megszálló német uralomnak és a nyilas hatalomnak. A szervezetbe állatorvostan-hallgatók is beléptek.
[forrás: 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 99.]
Kovács Jenő Lepsényben született 1910. március 7-én. Állatorvosi diplomáját 1932-ben kapta meg. Éveken át tanársegédként dolgozott a Kémiai Tanszéken Gróh Gyula professzor mellett. 1936-ban szerezte meg vegyészdoktori oklevelét, majd az Országos Állategészségügyi Intézetben folytatta munkáját. 1940-ben tért vissza intézményünkbe, hogy vezesse a Gyógyszertani és Méregtani Tanszéket. Megbízását 1979. évi nyugdíjba vonulásáig teljesítette. 1944-től magántanárként, 1946-tól pedig nyilvános rendes tanárként oktatott. 1963-tól 1966-ig az Állatorvostudományi Egyetem rektora volt.
Tudományos munkái annyira jelentősek voltak, hogy 1952-ben értekezés nélkül vált az állatorvostudomány doktorává. Háromszor kiadott Állatorvosi gyógyszertana az 1980-as évek közepéig számított a tudományterület tankönyvének. Több szakmai szervezetben is vállalt tagságot, például az Állategészségügyi Tanácsban, a Magyar Állatorvosok Lapjának szerkesztőbizottságában és az Állatorvosok Társasága gyógyszerterápiai és toxikológiai szakosztályában. A Lipcsei Egyetem Állatorvosi Kara tiszteletbeli doktorrá avatta 1980-ban, az alma mater pedig 1984-ben ajándékozta meg a doctor honoris causa címmel.
Budapesten hunyt el 1990. november 15-én.
Irathagyatékának egy kisebb része a 151. fondban található.
Míg a korábbi időszak jegyzőkönyveit a többi irat közül kellett kiválogatnunk, az 1958/1959. tanévtől kezdve kötetbe rendezett sorozatokat vettünk át. 1956-ból egyetlen jegyzőkönyv sem maradt fenn, 1957-ből is csak nagyon kevés, kizárólag az év utolsó hónapjaiból. Az állagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 53–54.]
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak k kutatható.
A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezete az Állatorvostudományi Egyetemen 1957. február 12-én alakult meg 45 hallgatóval. Az 1960-as évek elején már az egyetemisták 90%-a számított tagnak. A KISZ az ideológiai-politikai nevelést tekintette legfőbb feladatának, valamint azt, hogy minél több diákot léptessen be a pártba. Egyben ez volt a hallgatóság érdekvédelmi és érdekérvényesítési fóruma. Szervezte a közművelődést, megteremtette a sportolás és a szórakozás lehetőségét.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 127.]