Meziborzi Miklós és Palicz-i Mátyás Osciziss-i kapitányok az oklevélben leírt feltételekkel fegyverszünetet kötnek Pozsony városával Szent Márton napjáig (november 11.).
Komárom város a Pozsonyból érkezőknek és a pozsonyi kereskedőknek, akik Verkenye és Csölle érintésével Komáromnál lépik át a Dunát, majd Tatán és Környén keresztül Székesfehérvárra mennek, szabad és biztonságos átjárás biztosít.
Az országnagyok kérik Guthi Országh Mihály kincstartót, hogy a Pozsony várostól elvett hat szekér vizát és sózott halat, valamint a szekereket vonó marhákat és lovakat szolgáltassa vissza.
Szunai Albert, Pozsony város Budán tartózkodó ügyvédje tájékoztatja Pozsony városát a kormányzó Budára érkezéséről, és kéri, hogy a szükséges okleveleket és pénzt küldjék meg neki.
Hunyadi János kormányzó utasítja Dénes esztergomi érseket és Szécsi Miklós komáromi ispánt, hogy birtokaikon és vámjaiknál adjanak szabad és biztonságos átjárást a pozsonyi polgároknak.
A pozsonyi káptalan előtt Kraws Péter pozsonyi polgármester tiltakozik Bronosius szakolcai kapitány hatalmaskodásai ellen.
Tursy György lőcsei polgár elismervénye Pozsony város polgármesterének arról, hogy 1000 magyar forint tartozásából 500 forintot és 100 forint kamatot kifizetett.
V. László király engedélyezi, hogy István bajor herceg emberei lovakat vásároljanak a Magyar Királyságban.
V. László király Zsigmond bazini gróf érdemeiért a tűzvész által elpusztított Óvár város lakóit húsz évre mentesíti a harmincadvám alól.
A pozsonyi káptalan átírja Szilágyi Erzsébet 1458. október 13-án kelt oklevelét, amelyben Nagy Péter szegedi polgár kérésére menlevelet ad a pozsonyi polgároknak.