Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1984-2000 (Létezés)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
0,8 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Eleinte a kémia professzorai oktattak növénytant. Az 1851. évi önállósulás után az állatgyógyintézet többé nem használhatta a tudományegyetem növénygyűjteményét, ezért sajátot szerzett be az akkori Nemzeti Múzeumtól. Eközben a botanikát, amely idővel szigorlati tárgy lett, Galambos Márton (1820–1872), Thanhoffer Lajos (1843–1909) és Tormay Béla (1839–1906) tanította, mígnem Czakó Kálmán (1843–1895), a kórbonctan és gyógyszertan tanára vette át 1874-ben. Czakó szívügyének tekintette megbízatását: a tananyag részévé tette a szénaelemzést, 1881-ben megszervezte az Országos Vetőmagvizsgáló Állomást, valamint értékes növény- és maggyűjteményt létesített.
Czakó munkáját 1896 és 1913 között Magyary-Kossa Gyula (1865–1944), a gyógyszertan professzora, aztán Szabó Zoltán folytatta. Szabó kutatott, publikált, s arra törekedett, hogy növendékei felismerjék a mérgező és takarmánynövényeket. Varga Oszkár (1873–1947), Hazslinszky Bertalan (1902–1966) és Boros Ádám (1900–1973) tanársága után 1953-ban alakult meg a Növénytani Tanszék Modor Vidor (1910–1979) vezetésével.
Az 1984 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 390–391.]